[BSD] Merre tovabb BSD? Nyari elmelkedes

[Adam Szilveszter]

Szia!

NAGY, Zoltan A. wrote:
> Szilveszter levelenek vegen volt egy kis okfejtes,
> gondoltam a nyari punnyado forgalomban ez is belefer.

Szerintem siman belefer... :-) Hiszen ma mar hivatalosan is ho"segriado 
van Budapesten, tehat ovni kell az agyakat is a tulhevulestol, pl a tul 
sok munka altal...

> Szerintem az is kesz csoda, hogy van meg(?) aki
> erti... Neha en is meglepve nezem miket tudnak
> pl. a listan mindenki hasznara tenykedo guruk is kapasbol.
> Bar -- es ez nem kicsinylo szandekkal irom -- a
> rendszerfejlesztok biztos naluk is melyebb ismeretekkel
> rendelkeznek...

Termeszetesen. A ket tudas mennyisegi es minosegi szempontbol is elter: 
ok tobbet is tudnak meg mast is. Amiben itt tudunk segiteni, az 
altalaban felhasznaloi problema, a fejlesztes kerdeseiben nem vagyunk 
annyira otthon... ami a komplexitast illeti: sajnos minden ilyen meretu 
es funkcionalitasu rendszer eleri azt a pontot, amikor a valamikori 
kitalaloi sem latjak mar at teljesen. Ilyenkor jon el az ideje annak, 
hogy szisztematikusan elkezdjek dokumentalni, es ha szukseges 
atstrukturalni, mert mar nem mukodik a hires mondas, hogy a "viszont a 
zseni atlatja a kaoszt". Minel regebbi a rendszer multja, annal nehezebb 
viszont ezt megtenni. A BSD mint rendszer 26 eves mar (bizony nem is 
gondolna az ember) es a FreeBSD projekt is van mar 10 eves. Ez bizony 
sok ido. Es annak is van hatranya, amikor egy projekt nem "tiszta 
lappal" indit, hanem megorokol valamit, ami "nagyjabol mukodik" es ezert 
  kevesen erzik az azonnali szukseget, hogy hozzapiszkaljanak es 
rendbetegyek. ("Nem tudom, hogyan, de mukodik" effekt) Ezert van olyan 
nagy szerepe az olyan atfogo muveknek, mint amilyen a "The Design and 
Implementation of the 4.4BSD Operating System", ami meg ma is igen 
hasznos olvasmany annak, aki az egeszrol akar attekintest szerezni, de 
mar nem olyan hasznos mint volt, mert regi. Es ezert nezek nagy 
varakozassal a szeptemberben megjeleno "The Design and Implementation of 
the FreeBSD Operating System" c. konyv elebe, amelynek szerzogardaja nem 
kevesbe lesz nivos, es mar a FreeBSD 5.x-es verziojat fogja feldologzni. 
Mindenkinek melegen ajanlom, aki BSD-ugyileg elmelyitett tudasra vagyik. 
(Legradi dr. biztos fog belole orakat is tartani :-)

> Csak a penzemberekkel esetleg szellemisegeben is
> mas lenne a BSD. Hiszen eppen itt van talan ennek
> a rendszernek a lenyege... MonyBSD rulez? ;-)

Nem feltetlenul. Bar a BSD-knek altalaban (es a FreeBSD-nek kulonosen) 
altalaban nem voltak jo tapasztalatai az uzleti szponzorokkal a multban, 
maguk a projektek joval kevesbe uzlet-ellenesek, mint a szabad szoftver 
mozgalomban sokan. Inkabb ugy lehet mondani, hogy semleges az allaspont: 
ha van penz johet, de nem harcolnak erte (ez reszben abbol is adodik, 
hogy a BSD-k kezdetei a nagyon kenyelmes akademiai-kormanyzati 
finanszirozas vilagaban keresendok, ahol nem kellett kemenyen minden 
fillerert harcolni, "eleg volt" a legjobbnak lenni adott helyen es 
idoben) . A negativ elmenyek inkabb abbol adodnak, hogy (reszben a BSD 
licensz liberalizmusa miatt is) valojaban nem igazan van uzleti erdeke 
barkinek abban, hogy tamogassa a BSD projekteket, mert ha sajat 
fejlesztest akar vegezni, akkor ezt nyugodtan megteheti anelkul, hogy 
akar csak kozolne a vilaggal, hogy a fejlesztese BSD alapu. A konkurrens 
GPL modellben mihelyst a modositott-tovabbfejlesztett kodot terjeszteni 
is kivanja valaki, azonnal kenytelen nyilvanossagra hozni a 
fejleszteset, igy tkp kenytelen-kelletlen azt is tudatni a vilaggal, 
hogy o x GPL alatti termeket hasznalja bazisul. Es ha mar igy van, akkor 
nem egy ceg csinalt a szuksegbol erenyt, es hasznalta a nyilt forrasu 
bazis tenyet reklamkommunikaciojaban eredmennyel, ill szponzoralta az 
adott projektet cserebe azert, hogy az amugyis nyilvanossa valt kod 
karbantartasi feladatait reszben off-loadolhatta az onkentesekre.

(Ebbol azonban senki ne olvassa azt ki, hogy szerintem a BSD licensz 
rosszabb lenne... ez nem ilyen egyszeru. Elegge sok baj van a GPL korul, 
ha az ember alaposabban odanez, de eddig nem magyon nezett oda senki. En 
egyszer elkezdtem, de volt mas erdekesebb dolgom es abbamaradt :-) A 
BSDL egyetlen potencialis Achilles-sarka a felelosseg-kizaras, ami ebben 
a formaban Europa nagy reszeben nem allna meg)

Termeszetesen a szponzoracio lehet hatranyos, ha a szponzor elveszi a 
projekt onallosagat, es direktben a sajat uzleti erdekeinek 
elorevitelere akarja hasznalni, de lehet olyan is, ami inkabb segit es 
elorevisz (ilyenkor altalaban az a "munkamegosztas", hogy az onkentes 
projekt csinalja az "alapkutatast" vagyis az olyan kulimunkat ami nem 
latvanyos de nagyon fontos, a szponzor pedig erre felepitve az 
"alkalmazott kutatast" ertsd a kesz termeket, ami irant viszont esetleg 
a projekt nem erdeklodne, pl mert nem celja direkt vegfelhasznalokat 
kiszolgalni, vagy mert egy altalanos keretrendszeren dolgozik, amibol a 
kesztermek egy konkret szuk alkalmazas csupan.) Van egy sor olyan, nagy 
szakember igenyu feladat, amelyek elvegzesehez nem elegendo az a napi kb 
masfel-ket ora amit egy egyebkent mashol dolgozo onkentes fejleszto a 
dologra tud szanni a vacsora (vagy horribile dictu a gyerek megfurdetese 
es fektetese) es akozott, amikor az o csipaja is leragad, meg hat masnap 
is menni kell dolgozni... ilyenkor egy szponzor sajnos gyakorlatilag 
elengedhetetlenne valik. A FreeBSD projekt eleteben jelenleg tobb ilyen 
feladat is van, nemelyik evek ota huzodik tobb-kevesebb elorehaladassal.

> Lehet az a masik ut, hogy beletorodunk, hogy amolyan
> szupercsilivili desktop-rendszer sose lesz -- de mas
> teruleteken meg kivaloan teljesit.

Ha ez ilyen egyszeru lenne, akkor a kerdes nem merulne fel ennyire. 
Arrol ugyanis tetszes szerint lehet vitatkozni, hogy mi egy projekt 
celcsoportja, meg minden, de itt nem ez a kerdes. Tiszta veletlenul 
ugyanis a csili-viliben nem nagyon van kulonbseg, mert a csili-viliert 
felelos reszek nem az operacios rendszerben vannak, hanem felhasznaloi 
programok, amik az esetek nagy reszeben ugyanolyan jol mennek 
(Free)BSD-n mint barhol mashol. Szerintem mara mar arra sem lehet 
panasz, hogy ne lenne szep elegans doboz meg nyomtatott kezikonyv 
(legfeljebb kis hazankban nem nagyon talalkozol vele, mert elegge draga 
es ezert nem veszik) tehat ez sem gond.

A gond a mondat masodik felevel van: "mas teruleteken kivaloan 
teljesit": Ez most meg igy van, de egyre inkabb csak azert, mert anno a 
Berkeley egyetemen dolgozok egy nagyon jo alapot tettek le, amin meg ma 
is lehet epitkezni. De azert ennek a kora mar latszik. Pl akkor 
(ertelemszeruen) senki nem gondolkozott 64 CPU-s SMP gepekben, vagy 
eppen terabyte clusterekben. Az az SMP tamogatas, amit a BSD orokolt, 
ugyan mukodik (es oriasi elony volt akkor, amikor mas free projekteknek 
meg egyaltalan nem volt SMP tamogatasa), de leginkabb max 2 procin, es 
nem tul hatekonyan a mai fogalmaink szerint (pl sok szalas alkalmazasok 
kezelese) Ismert problemak vannak a memoriakezelotol elkezdve az 
utemezoig nem egy alrendszerben, csak eppen most meg ezeket elfedi a 
relative jo osszhatas, kiveve amikor egy-egy specialis alkalmazasi eset 
kihozza oket. Ezeknek a kijavitasa mar nem egy-egy tiz (vagy szaz) soros 
peccs kerdese, amit a fent emlitett vacsora utani idoben gyorsan ossze 
lehet utni, ez mar komoly architekturalis attervezest igenyel(ne). 
Kulonben egy ido utan azt veszed eszre, hogy a rendszer nem lett ugyan 
rosszabb, de a tobbiek sokkal jobbak lettek (ez tortent nem egy 
vonatkozasban a BSD kernel - Linux kernel osszehasonlitasban az elmult 
par evben).

> Titkos elegtetel
> lehet, hogy a mai kereskedelmi rendszerek mennyi mindent
> vesznek at es/vagy lopnak ki ilyen nyilt fejlesztesekbol.

Termeszetesen. Senki sem allitja, hogy ne lennenek nagyon is jo otletek 
a nyilt forrasu fejlesztesben, igy a BSD rendszerekben is, amiket masok 
fel tudtak hasznalni es nem egy esetben lenyegesen tovabb tudtak 
fejleszteni. Ez nem egy unalmas "open source suxx, zart forrasu 
kereskedelmi soft rulez" dunnyoges, mert ezt igy nem lehet kijelenteni. 
Kulonosen ma nem, akkor az aramlas es interakcio a ketto kozott erosebb 
mint valaha. Mar regen senki nem dicsekedhet azzal, hogy "ezt a 
rendszert totalra mi fejlesztettuk es meg is latszik". A BSD egyebkent 
ebben is elen jart anno: eleve nem is akart mindent sajat forrasbol 
megoldani / ujrairni, hanem integralt mas projekteket ahol jonak latta 
(pl igy kerult a sendmail vagy a bind bele)

> Nemelyik kereskedelmi rendszer ujabb verzioja talan ettol
> is kezd "rendszerszerubb" lenni, hogy sok olyan otlet,
> kod, megoldas kerult belejuk, amelyeket lelkes emberek
> fejlesztettek, teszteltek -- kvazi koltsegek nelkul.

Ez igy van, de persze forditva is. Pl a FreeBSD uj SMP kodja ismert 
modon a BSD/OS elismerten jo megoldasan szandekozott alapulni, csak tul 
koran kihuztak a fejlesztok alol a szeket (anyagi ertelemben is, meg a 
kodhoz sem fertek hozza utana)

Egyebkent szerintem az osszehasonlitas ugy fair, ha a legjobbal mered 
magad, nem nezve, hogy az nyilt forrasu vagy nem. Igy pl SMP ugyben a 
Solarissal, mas kerdesben a Linux-al stb. Nem helyes ezen a "nyilt 
forrasu - nem nyilt forrasu" dolgon fixalodni. Ha en egy feladatot 
akarok megoldani, akkor a legjobb megoldast fogom ra keresni az adott 
korulmenyek kozott, es nem ilyenekre fogok figyelni. Ezert voltak 
ertelmetlenek anno a win98 vs Linux osszehasonlitasok: nem a legjobbal 
mertek magukat ossze es igy persze, hogy toronymagasan gyozteskent 
jottek ki.

Udv:
Sz.