[BSD] ujabb bejegyzesek a FAQ-hoz

[Adam Szilveszter]

Hali!

A konferencian odajott erdeklodok kerdesei alapjan az alabbiakkal 
javaslom boviteni a FAQ-ot:

K: Van-e olyan parancs BSD-kre, mint az apt-get upgrade && apt-get update?
V: Pontos megfeleloje nincs. Az alaprendszer frissitesere FreeBSD-n vagy 
a sysinstall "binary upgrade" opcioja ajalnlhato (ez mindent felulir 
csak az /etc-t menti le es azt aztan kezzel kell mergelni) vagy a forras 
frissitese cvsup/cvs-el es a "make build/installworld" es a "make 
build/installkernel" a kernel ujraforditasara. Az OpenBSD-nel van az 
install scriptnek egy (U)pgrade opcioja is. NetBSD-nel gondolom szinten, 
a forrasbol frissitesre pedig OpenBSD eseten cvsup es anoncvs, 
NetBSD-nel anoncvs es sup, aztan pedig NetBSD eseten a build.sh 
hasznalata, OpenBSD eseten egy sorozat parancs, ami mindig az 
upgrade-minifaq-ban van dokumentalva es allanodan valtozik + 
kernelforgatas mindkettonel. A forrasbol frissites ezert az utobbi ketto 
BSD-nel csak tapasztalt hasznaloknak ajanlott es nem annyira automatikus.

A nem alprendszer reszet kepezo csomagok eseten vagy packages (de a 
pkg_add ebbol a szempontbol tenyleg nem veszi fel a versenyt a linuxos 
megfeleloivel, mert pl nem tolti le magatol a fuggosegeket) vagy a ports 
frissitese es ujraforditas mindharom BSD-nel. FreeBSD eseten ehhez 
hasznalhato a portupgrade, a tobbinel nem tudom.

K: Van-e package manager program BSD-re?
V: Nincs. A sysinstall program tud hasonlot, de az is csak a binaris 
csomagok telepitesehez hasznalja az INDEX fajlt, aminek alapjan lehet 
valogatni/keresni. Egyebkent parancssoros eszkozok vannak csak (pkg_*, 
valamint make search az /usr/ports konyvtarban pl, vagy portupgrade)

K: A BSD rendszerek is Linux kernelt hasznalnak/glibc-t hasznalnak?
V: Nem. A fejlesztoi eszkozok egy resze (gcc, binutils, bizonyos 
fileutils elemek) azonban azonosak, bar a Net es OpenBSD fejlesztok ezek 
egy reszet is kicsereltek mar sajat alkalmazasokra.

K: Egyszeru-e BSD-re programokat fejleszteni/Lefordulnak-e az elterjedt 
nyilt forrasu programok?
V: A fentiek ellenere a hordozhatoan megirt programok altalaban 
valtoztatas nelkul lefordulnak, mas esetekben is rendszerint kis 
valtoztatasok elegsegesek. A nagyon Linux-specifikus kodok sajnos 
semmilyen mas rendszeren nem fordulnak le. (pl v4l) A fejlesztes 
szempontjabol sem kell alapveto kulonbsegekre szamitani, mar csak azert 
sem, mert pl a halozati programozashoz hasznalatos socket API mas 
platformokon is gyakran BSD szintaxisu. A nepszerubb nyilt forrasu 
programok a ports/pkgsrc kollekcioban megtalalhatok es egyszeruen 
telepithetoek.

K: Eszkozmeghajtok BSD-re?
V: Altalaban nem rosszabb a helyzet, mint Linuxon, de termeszetesen 
elmaradasok elofordulnak, foleg az olyan eszkozok eseten amit kevesen 
hasznalnak es ezert a fejlesztoknek sincs vagy nem tekintik fontosnak. A 
csak binarisan letezo Linuxos driverek egy resze is fut FreeBSD alatt 
azoos architekturan, de ez stabilitasi gondokat okoz es megneheziti a 
rendszer frissiteset. Bizonyos eszkozok tamogatasa csak alapszintu 
(hangkartyak)

K: A hangkartyamat Linux alatt csak az ALSA tamogatja. Mi a helyzet BSD 
alatt?
V: A FreeBSD nem hasznalja sem az OSS-t, sem az ALSA-t, hanem egy 
OSS-kompatibilis sajat meghajto rendszert (newpcm) ami a legtobb mai 
hangkartyat tamogatja, de sajnos csak alapszinten. Midi vagy hullamtabla 
tamogatas jelenleg nincs. A tobbi BSD-t nem tudom.

K: USB eszkozok? Konkretan USB memoriak/fenykepezogepek?
V: Tamogatas BSD-ken hasonlo mint Linuxon, a rendszer cserelheto SCSI 
eszkozkent erzekeli oket. Az USBFS-nek (barmi is legyen az) nincs 
megfeleloje BSD-n. Sajnos nem minden eszkoz szabvanyos, ezert ezek nem 
mukodnek siman. A fenykepezogepek eseten a gphoto vagy hasonlo programok 
hasznalhatok BSD alatt is. Az, hogy bizonyos fenykepezok hasznalhatok 
driverrel webkameranak is szerintem nem mukodik.

K: A BSD nem valami specialis celu oprendszer?
V: Nem, a BSD-k ugyanugy altalanos celu operacios rendszerek, de 
testreszabhatoak specialis feladatokra, igy beagyazott rendszerekbe is. 
Valos ideju alkalmazasokrol meg nem tudok, de elvileg lehetseges lenne.

xxxx

Udv:
Sz.